Téma: Az országgyűlési választási rendszer új elemei
Előadók:
- Mező Réka és Dobos Dóra, az MCC hallgatói
- Dr. Dezső Márta, professzor emeritus, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Alkotmányjogi Tanszék
- László Róbert, szakértő, Political Capital
Összefoglaló
Az MCC Jog szakiránya és az Európai Választási Szakértők Egyesületének (ACEEEO) közös szervezésében indult választójogi szeminárium-sorozat második előadása november 6-án került megrendezésre a Mathias Corvinus Collegium épületében.
A rendezvénysorozat célja, hogy a megváltozott választójogi szabályozás ismertetésével és megvitatásával segítse az átalakult jogi környezet miatt kihívások elé állított választási szervek és a választópolgárok tájékoztatását.
A második szeminárium témája a választási rendszer új elemei voltak, a szavazat mandátummá alakulása, országgyűlési képviselők létszámának csökkenése, valamint a nemzetiségi képviselet és a jelölés megváltozott szabályozása.
Elsőként az ACEEEO főtitkára, Szolnoki Zsolt köszöntötte a résztvevőket.
A konferencia moderátori szerepét dr. Papp Gábor, az MCC Jog szakirányának vezetője látta el. A hatályos szabályozást az MCC Jog szakirányának hallgatói, Dobos Dóra és Mező Réka ismertették. Ennek körében szó esett az országgyűlési képviselők létszámáról, jelöltállítás új szabályairól, az országos és nemzetiségi lista állításáról, valamint a választás eredményének megállapításáról, illetve a nemzetiségi szószóló intézményéről.
 |
 |
Elsőként Dr. Dezső Márta, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának professor emeritusa tartotta meg előadását, amelyben egy rövid történeti, illetve nemzetközi összehasonlító keretbe helyezte a témát. Elmondta, hogy a választási rendszerek közül először a kormányozhatóságra koncentráló többségi rendszer alakult ki, majd a XIX. században a nagypártok kialakulásával jelent meg az arányos rendszer, amely már a képviseletet helyezte középpontba. A hatályos magyar jog többségi dominanciájú vegyes rendszert szabályoz, amely integrálta magába a külhoni és nemzetiségi szavazatokat. Ezt követően a választási rendszer elemeit illető újításokról beszélt. Az új szabályozás pozitívumaként emelte ki, hogy megszűntek az aránytalan választókerületek, azt azonban aggályosnak találta, hogy a választókerületek határai is sarkalatos törvénybe kerültek, valamint felvetette, hogy szerencsésebb megoldást jelentett volna, ha azok kialakításában egy független bizottság működik közre. Szintén üdvös változásnak tartotta, hogy egyszerűbbé vált az egyéni jelöltállítás, viszont a pártlisták állítása a kispártok számára nehezebbé vált. A szavazati struktúrát illetően érdekes helyzetnek tekintette, hogy a külhoni magyar és a nemzetiségi szavazatok bevezetésével bár egy állampolgárság van, mégis három szavazati módon adják majd le a választópolgárok voksaikat. Végül a töredékszavazatokkal kapcsolatos kérdéseket emelte ki, és bár a „prémium a győztesnek" szisztéma bevezetése a többségi rendszer jegyeit erősíti, az külföldi példák alapján nem tekinthető hosszú életűnek.
A konferencia második meghívott előadója László Róbert, a Political Capital szakértője, az új választási rendszer várható következményeiről, a leadott szavazatok súlyáról és a jelöltállítás változásairól beszélt. A mandátumkiosztás módszerének részletes magyarázatát követően értékelte a külhoni magyarok által várt szavazatok hatását az egész választás kimenetelére, és megállapította, hogy sem azok teljes jelentéktelenségét, sem a végső döntés potenciálját hirdető feltevések nem megalapozottak. Előadásában a külhoni magyarok által érvényesen leadott, illetve időben beérkező szavazatoktól, és több más tényezőtől függően amellett érvelt, hogy ezek a szavazatok feltehetően csupán 2-3 mandátum sorsát fogják befolyásolni. A jelöltállítás változásait szintén kedvezően értékelte, hiszen eddig a jelöltállításhoz átlagosan minden 60. választópolgár aláírását kellett megszerezni, azonban az új rendszerben elég minden 150. választópolgár aláírása, így tehát könnyebb lesz a belépés a politikai arénába. Pozitív következményként emelte még ki, hogy az új szabályozásnak köszönhetően várhatóan meg fog szűnni az ajánlások feketepiaca, ennek okát azonban nem az ajánlószelvények eltörlésében, hanem a jelöltállítás lényeges megkönnyítésében látta. Az előadó a kampányfinanszírozási törvény szabályozását azonban rendkívül problematikusnak tartotta, ugyanis abban benne rejlik a pszeudopártok megjelenésének és a jogosulatlanul felvett anyagi támogatások veszélyének komoly kockázata.
Az előadásokat vita követte, melynek során először a pártlistás jelöltekről esett szó. Dr. Dezső Márta válaszában megjegyezte, ha egy demokratikus párt belső mechanizmusa jól működik, a pártlistán sem csupán szervilis pártkatonák kapnak helyet. A konferencia zárásaként dr. Papp Gábor a 2014-es választások várható tanulságairól kérdezte az előadókat, akik az új választási rendszer eljárási szabályainak gyakorlati megvalósulását, valamint az azok által feltételezett logisztikai követelményeket emelték ki.
2014 ismét a választások éve volt Magyarországon: tavasszal általános országgyűlési választásra és az Európai Parlament magyarországi tagjainak megválasztására került sor, ősszel pedig az önkormányzati választásokra. E választások ráadásul abban is különlegesek voltak, hogy először került sor a teljesen megváltozott jogi szabályok gyakorlati alkalmazására. Ez kihívást jelentett a választási szerveknek, amelyeknek egy teljesen új jogi környezetben kell a feladataikat ellátni, másrészt a választópolgároknak is, hiszen az eddig megszokottól eltérő helyzetben lesznek mind a szavazatuk leadásakor, mind a választási rendszer megváltozása miatt a szavazatuk mandátummá formálódásakor. Ezért kiemelkedő jelentősége van a választási szervek szakmai felkészítésének, valamint a választópolgárok pártsemleges tájékoztatásának.